Kínának jelenleg nincs olyan rakétája, amellyel képes lenne akkora terhet megmozgatni, ami egy Hold-küldetéshez kell az űrhajósok számára. Márpedig az ország ezt szeretné végrehajtani, ezért kétlépcsős megoldásban gondolkodik.
Űrállomásként is szolgálna az a naperőmű, ami 61 350 km-re a Hold felszínétől állomásozna. Ha sikerülne megvalósítani az elképzelést, valóban űrutazó civilizációvá válhatnánk.
India az égitesten történő első landolását követő 24 órán belül útnak indította első holdjáróját. Mindkét eseményről készült egy-egy videó.
India holdra szálló egysége, a Vikram egy olyan eszközt is vitt magával, amellyel be tud fúrni a talajba, hogy megmérje annak hőmérsékletét. 40 centiméterrel a felszín alatt igen kellemes a környezet.
Vitalij Melnyikov orosz források szerint emberi fogyasztásra alkalmatlan, mérgező gombát evett, az orvosok pedig már nem tudták megmenteni az életét.
Hamarosan leszáll az éj a Hold azon részére, ahol az indiai Vikram leszállóegység és az abból kigördült Pragyan holdjáró is áll. A szerkezet akkumulátorának -180 Celsius-fokot kell kibírnia.
Japán csütörtökön kísérli meg holdjárójának elindítását, és amennyiben sikerrel jár, India után az ötödik olyan országgá válhat, amely sikeres holdra szállást hajt végre.
Az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) szerint augusztus 26-án sikerült olyan szeizmikus aktivitást észlelni a Holdon, amely minden valószínűség szerint természetes eredetű.
A lezuhant orosz holdszonda után most a sikeresen landolt indiait is lefényképezte a NASA, még azelőtt, hogy beállt volna a sötétség.
India a Csandrajáan–3 küldetésnek köszönhetően több fontos adatot is szolgáltatott a Holdról, ami a jövőbeni küldetésekhez jön majd nagyon jól.
A divatmárka az Axiom Space nevű vállalattal együtt tervezi meg a 2025-ös űrmisszió szkafandereit.
Az Apollo-küldetések során sosem használtak olyan nagy és erős hajtóműveket a landoláshoz, mint amik az Artemis-program során mennek majd a Holdhoz. Ez több kérdést is felvet.
A NASA a tervezettnél hamarabb tér vissza a Hold felszínére. Ha minden a legjobb forgatókönyv szerint halad, január 25-én landolhatnak az égitesten az amerikai űrhivatal műszerei.
Ha minden a tervek szerint halad, csak januárban három Hold-misszió is összejöhet, ilyenre eddig soha nem volt még példa. A Földet kísérő égitesthez igyekszik az Egyesült Államok, Kína és Japán is, miközben az Európai Űrügynökség már a Jupitert vette célba. Összeszedtük, milyen fontos történések várhatók az űrkutatásban 2024-ben.
Több mint fél évszázaddal az Apollo-17 küldetés után az Amerikai Egyesült Államok újra leszállóegységet indított a Holdra: a Peregrine nevű űrszonda nemcsak a NASA tudományos kísérleti berendezéseit és kisméretű holdjárókat visz magával, de egy magyar időkapszula is helyet kapott a fedélzetén, rajta jelentős magyar tudósok munkásságával és az Aranycsapat történetével.
Mivel nagyon nehéz volt a Hold felszínén landolni, a földi irányítás néhány órás pihenőt ütemezett be Neil Armstrongnak és Buzz Aldrinnak. Ebből azonban nem lett semmi.
A Vulcan-rakéta még sikerrel levált, és ezután az egyes rendszerek is rendben elindultak, ám valamilyen anomália ütötte fel a fejét a NASA Peregrine 1-missziójánál. Próbálják megoldani.
Jelenleg 389 461 km-re jár a Földtől a NASA űrszondája, ami eredetileg a Holdra tartott volna. Most azonban kiderült, néhány nap múlva a Föld légkörében semmisül majd meg.
Japán is megkísérelte a holdra szállást, de bizonytalan kimenetellel zárult a folyamat.
Van remény arra, hogy újra lehessen indítani a SLIM japán holdszondát, de egyelőre a gazdaságos energiafelhasználás érdekében megszakították az egység áramellátását – közölte hétfőn a japán űrhivatal (JAXA).
